Agyhalott állapotban

Három szabadnap. Nem is volt még ilyen. Illetve volt, jóval hosszabb is, csak az eleje meg a vége mindig 260 vagy 1700 km utazással telt. Most nem mentem sehova. Itt maradtam. Három nap nem elég ahhoz, hogy közben megtegyünk 520 km-t, és a fennmaradó kevéske időt kipihenten élvezzük. A 3400-ról nem is beszélve. De igazából most meg se fordult a fejemben.
Gondoltam, hű, de jó is lesz, pláne, hogy egy 12 órás munkanap után jött, amely napon vizet cseréltem körülbelül 25 darab vázában, visszavagdostam a bennük levő virágok szárát, megkötöttem öt csokrot, beáraztam és polcokra pakoltam egy csomó kosarat, emailt írtam, nyomtattam, számlát írtam, takarítottam, ésatöbbiésatöbbi.
Nagy terveim voltak a három napra, például jóga orrvérzésig, növények vásárlása a virágpiacon, rendrakás, takarítás. Ezekből eddig a rendrakást, takarítást tudtam le.
Most van a 2. nap.
Fél 10-kor ébredtem, elhatároztam, hogy elmegyek a fél 4-es jógára.
Délig ágyban voltam, megnéztem Facebook-ot, gmail-t, elolvastam a híreket itthon és szerte a nagyvilágban, megnéztem mi újság a munkahelyemen, és hogy jön-e már a hó.
Közben ittam egy szójatejes kávét.
Pontosan délben megebédeltem abból a rakott káposztából, amiből tegnap 8 embernek elegendő adagot sütöttem. Azért pont délben, mert a jóga előtt 3 órával szabad utoljára enni.
Aztán megnéztem Facebook-ot, gmail-t, elolvastam a híreket itthon és szerte a nagyvilágban, megnéztem mi újság a munkahelyemen, és hogy jön-e már a hó.
Tovább olvastam az e-book-ot. Rájöttem, ha valóban szeretnék az író szemszögéből jól működő párkapcsolatot, akkor be kellene bifláznom a tanácsait, és előrántom az adott szituációhoz tökéletesen illőt az agyam megfelelő fiókjából, amikor épp szükségem van rá. Mert ha például egy olyan programot mondana le álmaim férfija, amire én mondjuk három napja nagy izgalommal készülök, és már teljes harci díszben vagyok, amikor a terv módosulásáról értesít, akkor valószínűleg magamtól nem azt fogom nyugodt hangon mondani, hogy "sajnálom drágám, hogy rossz napod volt, pihenj nyugodtan, én elmegyek Rozikával az étterembe, és jól fogom érezni magam", hanem azt fogom igen dühös hangon mondani, hogy "te önző disznó!" Néha azon kapom magam, hogy átfutottam jó pár soron, és fogalmam nincs, miről szólt, mert kezdem unni, de azért végig szeretném olvasni, nehogy ezen múljon a boldogságom.
Az e-book olvasása közben azon kaptam magam, hogy közeledik a fél három, és indulnom kellene jógára.
Úgy döntöttem, majd inkább a fél hatos vagy fél nyolcas jógára megyek.
Megnéztem egy vígjátékot, ami viszonylag jó volt, de valójában egy hatalmas kalap kaki. Egyrészt a kokain fogyasztást reklámozta, és egyetlen ellenérv se szólt ellene, másrészt semmiféle jellemfejlődés nem történt az egész filmben (pedig mindenkire ráfért volna), csak némi álfejlődés. A vége természetesen happy end volt, a kövér leány, akit a csinos leányok nagyon szeretnek, férjhez ment jóképű pasijához, miután szép barátnői a menyasszonyi ruháját elszakították, összevérezték, egy kupac szemét alól halászták elő, és egy prostituált ondót kent rá, illetve az egyik kokós, kiégett, mihaszna, random emberekkel szexelő szép leány is összejött a 15 évvel korábbi exével, aki rájött, miután a leány ellopta a pénztárcáját, és a szakadt menyasszonyi ruhára költötte a pénzét, hogy még mindig szereti, és élete végéig az ő vaginájába szeretné ki-be dugdosni a falloszát.A film üzenetének megfejtését valaki másra bízom.
A film közben észrevettem, hogy közeledik a fél öt, és indulnom kellene jógára.
Elhatároztam, hogy nem megyek jógára, inkább szobabiciklizek.
Aztán megnéztem Facebook-ot, gmail-t, elolvastam a híreket itthon és szerte a nagyvilágban, megnéztem mi újság a munkahelyemen, és hogy jön-e még hó azon a pár pihén kívűl, ami már lehullott.
Elkezdtem nézni még egy filmet, amiről tíz perc után rájöttem, hogy rosszabbat még nem sokszor láttam, húsz perc után pedig feladtam.
Úgy döntöttem, nem szobabiciklizek, mert nincs unalmasabb 45 percen keresztül tekerni egy bringát, amivel nem jutsz sehova.
Aztán  megnéztem Facebook-ot, gmail-t, elolvastam a híreket itthon és szerte a nagyvilágban, megnéztem mi újság a munkahelyemen, és hogy tényleg nem lesz több hó??
Ettem még egy adag rakott káposztát.
Elolvastam két oldalt a könyvemből, és rájöttem, hogy egy mukkot se értek, mert nem tudom az angol  tengerészeti szakszavakat. Félretettem.
Váltottam egy pár unalmas, egy soros emailt egy férfiúval, aki valószínűleg velem ellentétben élvezte az emailváltást.
A mai napra már nem tervezek semmi különöset, talán még megnézem Facebook-ot, gmail-t, elolvasom mi történt ma itthon és szerte a nagyvilágban, hány megrendelés volt a munkahelyemen, és hogy holnap esni fog-e a hó.